Luby interaktív kastély


A tartalomhoz

A kastély története

A nagyari Luby-kastély rövid története

A kastélyt a házasodni készülő Luby Géza, Bereg megyei országgyűlési képviselő építette 1877-79-ben, hogy menyasszonyát, okolicsnai Okolicsányi Margitot a házasságkötés után megfelelő körülmények között fogadhassa. Házasságukból négy gyermek született: Piroska, Géza, Margit és Imre

A klasszicista stílusú épületet a múltban a tulajdonos által tervezett park vette körül, melynek utca felőli részében gyönyörű rózsaliget illatozott.

Egy, az 1889. évben megjelent tudósításban ezt olvashatjuk róla Luby Gézáról:
"
Tanulmányait Budapesten végezve a gazdászatnak és kertészetnek szentelte magát s nemcsak nagy-ari uradalmát alakította mintagazdasággá, a milyennel kevés földbirtokos dicsekedhetik, de tevékeny részt vesz folyamatosan megyéje közgazdászati mozgalmaiban is. Házát saját maga által tervezett rózsaliget veszi körül. Ezerekre menő rózsái a jó Tisza-parti földben oly pompával nyílnak, hogy a margitszigeti rózsaliget távolról sem versenyezhet az övével. A vidéken őt ezért általában "rózsakirálynak" nevezik. Virágházaiban a forróégalji legritkább növények díszlenek oly pompával, hogy a fővárosi kertészek is tanulhatnának tőle. Kertészeti könyvtára, mely ezereket költ, valóságos ritkaság. Meg vannak ott a legdrágább franczia és német szakkönyvek s természetesen a magyar szakirodalmat sem mellőzi." (-y -r. Luby Géza: A nép zászlója, 1889. július 4. I.)

Luby Géza házassága a feleség betegsége miatt megromlott, végül válásra került sor. A válást követő nehéz anyag helyzet miatt Luby Géza a XIX. század végén a kastély eladására kényszerült. A kastély és a birtok Gróf Vay Ádám kiskorú örököseinek a tulajdonába került, ők azonban csupán külbirtokosok voltak Nagyarban. A kastélyban egy ideig rokonuk, Haller Lászlóné Vay Marietta lakott két fiával. 1936-ban azonban ifjabb Luby Gézának sikerült visszavásárolnia a szülői házat, így azt az államosításig újra a Luby család lakta. 1949 után a kastély egy ideig üres volt, majd általános iskolaként működött. 1975-ben az épületet lakhatatlanná nyilvánították, és 2010-ig, a mostani felújításig üresen állt, miközben állapota folyamatosan romlott.




*Luby Géza: A nép zászlója, 1889. július 4. I.


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe